Manga infok
Animegirll 2006.11.23. 13:15
a mangáról is amit tuni illik és tudni kell
Röviden megfogalmazva, és leegyszerűsítve, a manga, a japán képregény. De mitől külömbözik más képregnyektől?A manga, bár a közhiedelemben mint valami új dolog él, évszázados múltra tekinthet vissza a szigetországban. A megnevezés maga, Hokusai Katsushika (1760-1849) nevéhez fűződik, aki 13 kötetes vázlatgyűjteményének adta a manga(漫画), azaz önkéntelen/folyamatos képek megnevezést. A megnevezést később átvették azok a napilapok és magazinok, amelyek az első, többnyire amerikai karikatúrákat és képregényeket jelentették meg. Az amerikai minta persze hamarosan meghozta japán követőit is, így megjelent a japán képregény, azaz helyi nevén a manga. Fontos megjegyezni, hogy japánban minden képregényt, legyen az japán, amerikai, vagy akár francia, mangának neveznek (ahogy minden rajzfilmet animének). A nyugati világ, azonban a számára szokatlan, és meglepő japán képregénnyel azonosítja, mintegy elhatárolva a megszokott, ismert „képregénytől”.A manga megszületett, azonban az igazi áttörést az 1940-50-es évek hozták el, amikor a japán képregény kilépett a nyugati keretek közül, és valóban új utakra lépett. Ezt a lépést az azóta „a Manga Istene” névvel megtisztelt Tezuka Osamu (1928-1989) tette meg, aki az 1947-es Új kincses sziget című képregényével valami teljesen újat alkotott. Ez a 250 oldalas alkotás gyökeresen eltért az addig megszokott, pár paneles karikatúra-képregényektől, vagy a nyugaton már bevett, fejezetes, végtelenített sorozatoktól. A kidolgozott történet, a filmszerű képek és megjelenés átütő sikert hozott, és Tezuka bevonult a történelembe.További munkái mind legendák lettek, mint a Tetsuwan Atom (nyugaton Astro Boy) vagy a Ribbon no Kishi (nyugaton Princess Knight) amivel megteremtette a kifejezetten lányoknak(shoujo) szóló, romantikus mangák műfaját. Egész életében dolgozott, több mint 500 képregényt alkotott és számtalan animációs filmet, mellyel egyben a modern anime műfajának is megteremtőjévé vált. 1989-ben halt meg, nevét azonban munkáin kívül őrzi a legnevesebb manga alkotói díj, illetve az Tezuka Osamu Manga Museum Tokióban.A manga japánban hatalmas népszerűségre tett szert, a japánban nyomtatott könyvek mintegy 40%-a a mai napig manga, a céges oktatóanyagok gyakran manga formában jelennek meg. Nincs olyan japán, aki ne olvasna, vagy olvasott volna életében mangát. Évente több ezer cím kerül az olvasók elé, 5-600 oldalas heti, vagy havi magazinokban, a legsikeresebb sorozatok pedig önálló, könyv-alakú kötetekben is megjelennek a gyűjtők számára. Nyugaton azonban sok évtizednek kellett eltelnie, mire a manga meg tudta vetni a lábát. Bár a korai animék közül párat bemutattak az USA-ban, illetve nyugat-európában, ezek nem arattak olyan átütő sikert, illetve sokan nem is tudták, hogy japán alkotásokról van szó. Az Astro Boy ugyan a mai rajzfilmes-képregényes nemzedék egyik meghatározó élménye volt, azonban ezt nem azonosították a később megjelenő „manga képregénnyel”, illetve „japanimationnal”.Azonban,hála istennek,akadtak úttörők, akik sokat tettek a manga elsősorban amerikai megismertetéséért, mint Frederik L. Schodt, vagy Torren Smith. Az első anime sikerek, mint a Ghost in the Shell, vagy az Akira, később Tv-ben pedig a Dragon Ball megnyitották az utat a képregények előtt is, ma pedig már sorozatban jelennek meg az új manga-kiadások, sok olyan nagy képregény-kiadó is megjelentet mangákat amelyek azelőtt elzárkóztak tőlük. Az én egyik kedvencem az Ai princess.A manga nagy változásokat hozott a nyugati képregény iparba is. Bár egyes alkotók már korábban is ismerték a „japán stílust”, manapság a klasszikus amerikai címek is egyre-másra vesznek elemeket a mangától (pl. X-man)
|